Nagy nyomás alatt az európai biztosítók
A gazdasági, szabályozási és piaci erők is óriási nyomás alatt tartják az európai nonlife biztosítási szektort, komoly teszt elé állítva őket – derül ki az A.M. Best jelentéséből.
Komoly nyomás alá helyezik a biztosítók befektetési eredményeit az alacsony kamatlábak, díjbevételeikre pedig a stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutató biztosítási díjak gyakorolnak negatív hatást – jegyzi meg a hitelminősítő az európai nem-életbiztosítási szektort érintő elemzésében.
A számos vezető európai országot jellemző lassú gazdasági növekedés miatt megnőtt az esélye a duplafenekű recessziónak, és tovább súlyosbította a szuverén adósságválságot számos eurózónához tartozó országban, többek között Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – véli az A.M. Best.
Míg számos európai biztosító igyekezett csökkenteni görög, ír és portugál kitettségét az elmúlt évben, addig a jelentős olasz és spanyol államkötvénnyel rendelkező társaságok rosszabbul teljesítettek a hitelminősítő kockázattal korrigált tőkét vizsgáló stressz-tesztjén. A tovább romló gazdasági környezet a közeljövőben is negatívan befolyásolhatja a biztosítók teljesítményét.
További kihívás elé állítja a társaságokat a szabályozási környezetet, különösen a Szolvencia II-t érintő bizonytalanságok. A Szolvencia II végrehajtásának elhúzódása – melyet eredetileg 2013-ra tűztek ki, de ma már valószínűbb a 2014-es hatálybalépési idő – a kisebb biztosítók malmára hajtja a vizet, hiszen számukra jelent nagyobb kihívást az új tőkekövetelményeknek való megfelelés, illetve azok kiszámításához szükséges belső modellek kialakítása. A nagyobb vállalatok okkal háborodhatnak fel a késlekedésen, hiszen ők már idáig is jelentős erőforrásokat biztosítottak az új keretrendszerre való felkészüléshez.
Az IFRS 4 implementációja is átfedésben van a Szolvencia II végrehajtási idejével. A biztosítóknak várhatóan már 2014-től az új beszámolási standardot kell használniuk – tette hozzá a hitelminősítő.
Tavaly szerény növekedés volt megfigyelhető számos európai nem-életbiztosítási piacon. A német biztosítók díjbevétele 0,9%-kal, 55,2 milliárd euróra nőtt. Franciaországban 1,5%-kos volt a díjbevétel bővülés, így 45,7 milliárd euróra hízott a piac, míg Spanyolországban – a kihívásokkal teli gazdasági környezet és a folyamatos árverseny ellenére – 0,2%-kal, 31,8 milliárd euróra tudott nőni a nonlife szektor díjbevétele.
Forrás: BiztosításiSzemle
A baleseti adó drágítja a biztosítást
– Néhány napja áll fenn az a lehetőség, hogy az ügyfelek 180 forintos kötött árfolyamon fizethetik vissza a svájcifrank-alapú hiteleiket a bankoknak. Számítanak-e arra, hogy emiatt sokan az életbiztosításaikhoz nyúlnak?
– Még nagyon friss a törvény, a bankok is csak most kezdték felbecsülni, hogy számukra mit jelent ez, hányan élhetnek valóban a lehetőséggel, hányan vesznek majd fel forinthitelt emiatt, és hányan nyúlnak a megtakarításaikhoz. Mi is dolgozunk az előrejelzéseinken; úgy vélem, a visszavásárlás mértéke 15 százalékkal vagy még többel is nőhet emiatt.
– A devizahitelek tömeges előtörlesztése után viszont létrejöhet egy olyan réteg, amely könnyebben tud előtakarékoskodni, ami jó a biztosítóknak.
– Nagyon fontos, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő tanácsokat adjunk az ügyfeleinknek, mert a szerződésük lejáratáig fennmaradó időtartam függvényében értékcsökkenést szenvedhetnek el a lejárati tőkéjük értékéhez képest. Az is igaz persze, hogy az adósságuktól megszabaduló ügyfelek a későbbiekben többet tudnak takarékoskodni, és ez három-négy éves időtávon növelheti a megtakarítások állományát. Azonban az ügyfél pénzügyi vagyonának értéke nagyot csökkenhet a piaci és az idő előtti visszaváltási feltételek miatt.
– Nemrég készítettek egy felmérést az öngondoskodásról. Ez alapján úgy tűnik, hogy a többség fölismerte a takarékoskodás szükségességét.
– A felmérés eredményei néhány tekintetben meglepőnek tűnhettek. Főként abból a szempontból, hogy sokan, különösen a kevésbé képzettek nem értik az öngondoskodás fogalmát, vagy nem érzik szükségesnek, hogy tegyenek ennek érdekében, továbbra is csak a közösségre, azaz az államra számítanának. A képzettebb rétegek, amelyek a lakosság 80 százalékát teszik ki, viszont már megértették, hogy minél hamarabb el kell kezdeniük megtakarítani. Nekünk, biztosítóknak mindenfajta anyagi helyzetre megoldásokat kell tudnunk javasolni: azoknak, akiknek csak kevés pénzük van félrerakni, és azoknak is, akik pénzügyileg elég képzettek ahhoz, hogy önállóan kezeljék a saját portfóliójukat.
– Annak ellenére, hogy a kutatások szerint nő a megtakarítási hajlandóság, az életbiztosítási szektor díjbevétele csökkent. Mi ennek az oka?
– Egyrészt a háztartások tudatra ébredése, de ezt az új keletű tendenciát éppen most zavarták meg (pillanatnyilag, úgy gondolom) az eurózóna néhány államának adósságtörlesztési nehézségei és a svájci frank árfolyamának elszállása Magyarországon. A háztartásoknak tervezhetőségre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon tudjanak megtakarítani (ahogy a vállalatoknak is a hosszú távú befektetéseikhez). Ezt a bizalmat először is a hatóságoknak kell megteremteniük olyan támogatási intézkedésekkel, amelyek megnyugtatják az embereket azzal az üzenettel, hogy bár a helyzet viharos, a kormánynak az a szándéka, hogy támogassa a háztartásokat a hoszszú távú öngondoskodásban.
– Mi várható az év hátralévő részében?
– Az első fél évben mi éves összevetésben 7 százalékkal növeltük a folyamatos és az egyszeri díjas díjbevételünket is, ez szép eredmény, mivel a piacon nem volt ilyen bővülés. A nyári események után viszont már nem vagyok biztos abban, hogy fenn tudjuk majd tartani ezt a növekedési ritmust az év egészében. Ám azt gondolom, most már elérkeztünk a fordulóponthoz, s a növekedési tendencia hosszú távon fokozatosan újra erőre kap, hacsak nem fékezik le olyan új intézkedések, amelyek büntetik vagy visszafogják a fogyasztást.
– A kormánynál a biztosítók lobbija azon a téren sikeresnek tűnik, hogy a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítást írnának elő.
– Meggyőződésem, hogy a jövőben azon vállalatoknak, amelyek veszélyes anyagokkal dolgoznak, vagy veszélyes, szennyező tevékenységet végeznek, rendelkezniük kell kiterjesztett kötelező felelősségbiztosítással, ahogyan az Nyugat-Európában is van. Bár a szabályozás a megelőzés tekintetében is megerősítésre szorul. Az ajkai katasztrófánál láthattuk, hogy egy ipari baleset rendkívül sokba kerülhet a lakosságnak és a környezetnek is, főleg, mert a megelőzés hiányos. Ezért a biztosítóknak is ott kellene lenniük, hogy a hatóságokat, az állami szerveket segítsék, támogassák a kártérítésekben. A felelősségbiztosítások kiterjesztése viszont erősen függ a kkv-k anyagi helyzetétől, az adott vállalati szektor egészségi állapotától is. Mi is felülvizsgáltuk a kkv-termékeinket, és néhány esetben teljesen megújítottuk azokat. Kibővítettük a szakmai felelősségbiztosítási fedezeteket, mivel hiszünk ebben a piacban.
– A vagyonbiztosítási piac másik része, az autós biztosításoké viszont évek óta zsugorodik. Meddig tarthat ez?
– Már nem lehetünk messze a gödör aljától. Lehet, hogy az idén is látunk még egy-két díjcsökkentési akciót, de a mai díjszintek hosszú távon már nem tarthatók fenn. Igaz, a válság miatt a háztartások kevesebbet használják az autóikat, így a kárhányad is jobb, de a gazdaság gyorsulásával újra autóba ülnek majd, így a következő 3-4 évben a díjaknak ismét növekedniük kell. Nem gondolom, hogy a tarifák visszamennek a 2006-os szintre – ezt a verseny nem engedi –, de emelkedni fognak annyit, hogy a biztosítók ne termeljenek veszteséget.
– A baleseti adó hogyan befolyásolhatja a díjakat?
– A biztosítók már most is jelentős mértékben hozzájárulnak az OEP finanszírozásához. A sajtóban forgó számok szerint a hatóságok további körülbelül 27 milliárdot szeretnének ezen a címen beszedni, ami szerződésenként 6 ezer forint körüli összeget jelent. Ha ezt a többletet a biztosítóknak kellene fizetniük, akiket már így is különadó terhel Európában egyedülálló módon, ez szerintem véglegesen veszteségessé tenné a gépjármű-biztosítási piacot, vagy pedig olyan mértékű díjnövekedést generálna, amely már a háztartások számára jelentene elviselhetetlen terhet. Csak remélni tudom, hogy ezt a javaslatot finomítják még, és a biztosítók is elmondhatják ezzel kapcsolatban a véleményüket.
– Nemsokára tarifát kell hirdetniük. Mi lesz, ha a javaslat ezután születik meg?
– Ez jogszabályi konfliktust jelent. Törvény tiltja meg a biztosítóknak, hogy év közben tarifát változtassanak, így vagy együtt tudunk működni a kormányzattal ennek az intézkedésnek a kialakításában, hogy időben megismerhessük a pontos tervet és beépíthessük a díjakba, vagy el kell halasztani egy évvel ennek az új adónak a bevezetését.
Szerző: Világgazdaság - Herman Bernadett
Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?
A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat.
A hazai és a kelet-közép-európai régió biztosítási piaca a harmadik növekedési hullám előtt áll - ez az egészségbiztosítás elterjedése lesz - vélekedik Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a régióban a jövedelmek növekedése gyorsul, ám míg a jövedelmek tekintetében 10-15 éves időtávról beszélünk, amivel jelenleg átlagosan le vagyunk maradva Ausztriától, a biztosítási penetráció tekintetében régiónk országai - Csehországot leszámítva - közel 40 évvel vannak elmaradva a sógoroktól.
Az életbiztosítások terén komoly előrelépésre ad módot, hogy az euró-övezetben a háztartások vagyonának GDP-hez viszonyított arányában 55 százalékos súlyt képviselnek a nyugdíj- és életbiztosítások, addig régiónkban ez az arány 7 százalékos. Lehel Gábor tájékoztatása szerint hazánkban ez az arány igen jó, 22 százalékos volt tavaly év végén, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ugyanakkor azt okozta, hogy immár csak a háztartások vagyonának 12 százaléka van nyugdíj- és életbiztosításban. A háztartások évente 31 306 forintot költöttek egy főre biztosításra, ez napi 86 forintos átlagos biztosítási költésnek felel meg.
A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat. Ami kismértékben azért optimizmusra ad okot, az az, hogy a rendszeres díjas életbiztosítási díjbevétel immár csökken. Az a tény, hogy a régió országaiból egyedül hazánk az, amely a külső finanszírozási képesség tekintetében pozitív számokat tud felmutatni, szintén komoly reményekre adhat okot, hiszen azt jelzi, hogy - igaz, a bizonytalan környezetnek köszönhetően - a magyar polgár megtakarít és elkezdte érdekelni az öngondoskodás.
Ami a harmadik hullámot illeti, az Union első embere szerint Ausztriában 2006-ban az emberek 1000 dollárt költöttek magán egészségügyre, ennek 25 százalékát költötték magán egészségbiztosításra - a prognózisok szerint Csehország is csak 2018-ra érheti el az osztrák szint 30 százalékát. Az Union vélekedése szerint az egészségügy átalakítása kapcsán sem az eszközökbe érdemes beszállnia a piaci szereplőknek, így elsősorban a finanszírozási oldalba való bekapcsolódásról gondolkodnak - ha nyílik erre lehetőség.
Aktuális kérdésekről szólva Lehet Gábor elmondta, az év végi végtörlesztés kapcsán egyelőre nem érzékelhető komoly kereslet még az egyszeri és eseti díjak esetében sem. A háztartások mobilizálható vagyonának hetedik helyén állnak a biztosítási tartalékok, ez is óvatos optimizmusra ad módot.
Forrás: Napi Gazdaság
A PSZÁF nevében házaltak
Ismét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nevében keresnek meg ügyfeleket egyes biztosítási üzletkötők. A felügyelet rendőrségi feljelentést tett a jogsértés gyanúja miatt.
A PSZÁF ügyfélszolgálatára érkezett fogyasztói bejelentés szerint ismeretlen személyek 2011 szeptemberében telefonon egy, biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelet kerestek meg Csongrád megyében. Azt közölték vele, hogy a PSZÁF képviseletében személyes találkozó során „felülvizsgálják” lakásbiztosítási szerződését.
Emlékezetes: 2011 júniusában ismeretlen biztosítási üzletkötők hasonló módszerrel kívánták fölhasználni a PSZÁF hatósági tevékenységének látszatát arra, hogy a megkeresett személyeknek biztosítási termékeket értékesítsenek, meglévő szerződéseik helyett újat kínáljanak, vagy más módon károsítsák meg őket. Az ismertté vált ügyekben kár eddig nem keletkezett az ügyfelek számára.
A PSZÁF nem adott senkinek semmilyen megbízást ilyen célú vizsgálati tevékenységre, s nincs olyan feladata, hogy bármelyik felügyelt intézmény konstrukcióját ajánlja. A PSZÁF vizsgálatait kizárólag a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzi, minden esetben hivatalos közokirat előzetes kézbesítésével, a megadott jogszabályi keretek között. A vizsgálat megkezdése előtt a felügyeleti munkatársak hivatalos megbízólevelük és arcképes igazolványuk bemutatásával igazolják magukat.
A PSZÁF ismételten felszólítja a biztosítással rendelkező állampolgárokat, hogy ne működjenek együtt az elkövetőkkel és a megkeresésről haladéktalanul értesítsék a felügyeletet. Mivel az elkövetők biztosítási és üzleti titkot is sérthettek, s megingathatják a PSZÁF működésébe vetett közbizalmat, a felügyelet – csakúgy, mint 2011 júniusában – ezen ügy kapcsán is rendőrségi feljelentést tett.
Forrás: Privátbankár
Sorbanállás a CLB-nél
Ha ingyen van, kapkodnak érte, ha fizetős, akkor inkább nem kérik az emberek a balesetbiztosítást. Most óránként százak szerződnek, mert egy biztosítási alkusz elkezdte szétosztani azt a 100 ezer darab, összesen 50 milliárd forint fedezetértékű balesetbiztosítási csomagot, amelyet a magyarok biztosítási kultúrájának javítására szánt. Hazánkban drámaian alacsony a balesetbiztosítások száma, az emberek alig tíz százalékának van ilyen szerződése.
A vártnál is jóval nagyobb az érdeklődés a balesetbiztosítások iránt, legalábbis a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-nél. Óránként százak jelentkeznek szerződni, a cég ugyanis 100 ezer darab, egy évre szóló ingyen szerződést ajánl az autósoknak. Az összesen 50 milliárd forint fedezetértékű csomag autóbalesetben bekövetkezett halál esetére 500 ezer forint kártérítést garantál.
Az ingyenesség hatása még a CLB illetékeseit is meglepte: a bejelentés óta eltelt néhány óra alatt százak szerződtek, folyamatosan csörögnek a telefonok, meredeken emelkedik az online szerződések száma, s egyre többen várakoznak az ügyfélszolgálatokon is – mondta Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs vezetője. Az ajándékbiztosítást bárki igénybe veheti, amíg a készlet tart – jelentette ki Németh. Az akciós szerződés feltételei nagyon „lazák”, alig van kizáró oka a kifizetésnek. A súlyosan alkoholos állapot természetesen az egyik olyan kitétel, amely miatt nem jár kártérítés, de például a balesetben nem szándékosan vétkes autóvezető halála esetén a kedvezményezettnek kifizeti a szolgáltató, a CLB-vel szerződött Union Biztosító a félmillió forintot. Az egyéves ingyenességi időszak lejárta után a szerződést saját, fizetős formára lehet váltani, ennek díjára a majdani ügyfelek a CLB-től kedvező, egyedi ajánlatot fognak kapni – ismertette a részleteket a kommunikációs igazgató. Németh azonban hangsúlyozta, a majdani fizetős folytatás nem feltétele a mostani, egy évre szóló ingyenes lehetőségnek. A kommunikációs vezető felhívja a figyelmet, hogy az akciós biztosítást az alkusz honlapján online módon - www.ajandekbiztositas.clb.hu -, az ügyfélszolgálati irodákban személyesen és a CLB facebook oldalán is meg lehet kötni.
A magyarok, a család anyagi helyzete miatt az átlagosnál jobban félnek a hosszabb betegállományoktól, ennek ellenére az anyagi kiesést kompenzáló balesetbiztosítási kultúra hazánkban mélyen az uniós átlag alatt van – hivatkozik a CLB egy friss felmérésére Németh. Az összegzésből az is kiderül, hogy többnyire azok szerződnek baleseti kockázatra is, akiknek a környezetében egyszer valaki már szerencsétlenül járt, s ennek következtében hosszas betegállományba kényszerült. Ők már tudják, hogy havonta párszáz forintos biztosítási díjból legalább a pénzügyi kellemetlenséget meg lehet úszni.
A CLB az ingyenes kampánysorozattal hívja fel az emberek figyelmét a balesetbiztosítás fontosságára.
A Generali az idei legjobb
Idén nyolcadszor nyílt meg a Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett, a piac csúcstalálkozójának számító rendezvényen a hazai biztosítók és biztosítási alkuszok vitatják meg és keresnek közösen megoldásokat a biztosítási piac aktuális kérdéseire és problémáira. A konferencia nyitónapján átadták a biztosítók között zajló Szolgáltatásminőségi Verseny díjait is.
A szakmai berkekben immár évek óta komoly elismerésnek tekintett díj azokat a biztosítókat illeti, amelyek a független alkuszok véleménye szerint az elmúlt egy évben a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtották. Az idei évben öt kategóriában szavazhattak a független közvetítők. A korábbi években felállított kategóriák – személybiztosítások, gépjármű-biztosítások, lakossági, illetve vállalati vagyonbiztosítások – mellett az idén egy általános kategóriát is bevezetett a szövetség. A legtöbb alkuszi szavazattal járó első díjat idén mindegyik kategóriában a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nyerte el.
Az egyes kategóriákban a dobogós helyezéseken az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., az Allianz Hungária Biztosító Zrt és az Uniqa Biztosító Zrt. osztozott.
Az idei kiállításra több mint hétszáz vendég regisztrálta magát a szakma legkülönbözőbb területeiről. A nyitónap első részében a biztosítási piacot érintő jogalkotási aktualitásokat ismerhették meg a résztvevők. Ezúttal lehetőség nyílt közvetlen forrásból nem csupán a hazai, hanem az uniós jogalkotás törekvéseit is megismerni. A területet vezénylő EU bizottsági szervezet magyar munkatársa, Fridély Ágnes a konferencián megerősítette: az unió egyik központi törekvése a tájékoztatás erősítése különösen az olyan összetett biztosítási termékek esetén, amelyek biztosítási szolgáltatásaikat megtakarításokkal ötvözik.
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke nyitóbeszédében kiemelte: „Meggyőződésem, hogy a tájékozott ügyfelek, a tudatos vásárlók körének bővítése nemcsak jogalkotói, fogyasztóvédői akarat, hanem a biztosításpiaci szereplők hosszú távú üzleti érdeke is. Ez az a kör ugyanis, amelyik a legkönnyebben felismeri, hogy elemi érdeke tevékenységét, vagyonát, életét biztosítással védeni. A fogyasztói ismeretek bővítése persze több szintű tevékenység, és nem hiányozhat belőle az állami szerepvállalás sem.”
A konferencia második napján a legmeghatározóbb hazai biztosítótársaságok vezető képviselői szólalnak fel. A keddi napon pedig többek között szűk másfél hónappal az újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány kezdete előtt vitatja meg a szakma részletesen a kötelező, valamint az öngondoskodáson alapuló gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos fejleményeket, problémákat, törekvéseket és feladatokat.
Forrás: Gazdasági Portál
MABISZ Konferencia 2011: Ár vagy minőség? Párhuzamok és ellentétek Európában
A hazai és nemzetközi biztosítási piac legprominensebb képviselői vitatják meg a szektor aktuális kérdéseit a Magyar Biztosítók Szövetségének második alkalommal megrendezésre kerülő biztosítási konferenciáján, melyre 2011. október 19-én kerül sor a budapesti Corinthia Hotelben.
Már a tavalyi év is számos nem várt nehézséget hozott, melyek alaposan átformálták a hazai és a nemzetközi biztosítási piacokat, a változás azonban napjainkban is zajlik. A szabályozói környezet változása számos kérdést felvet, melyek közül a legfontosabb, hogy miként tudja az ágazat mindezeket előnyére fordítani.
A konferencián olyan kiemelt témák kerülnek megvitatásra, mint a hazai pénzügyi felügyelés biztosítókra vonatkozó lehetséges jövőbeli irányai, az európai biztosítási szektor szabályozási környezetének megváltozása fogyasztóvédelmi szempontból, a biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései, vagy a hatékony online értékesítés pénzügyi szektor számára fontos vetületei.
A rendezvényre ellátogatók betekintést nyerhetnek a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseibe, melynek tanulságai sokat segíthetnek a hazai piac szereplői számára is.
A jelenlévők a fentieken kívül megismerhetik az exkluzívan ezen a konferencián bemutatásra kerülő legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatás eredményeit is.
Forrás: Biztosítási Szemle
A Signalnak fontosak a kisvállalkozások
A német kis- és középvállalkozói szektor 300 ezer új munkahelyet kíván létrehozni. A német gazdaságban a kis- és középvállalkozók támogatása kiemelt szerepet kap. A magyar kormány hasonló politikai súlypontokat jelölt ki és ez számunkra mindenképpen pozitív - hangúlyozta Reinhold Schulte, a német SIGNAL IDUNA biztosítási konszern elnök-vezérigazgatója.
Reinhold Schulte a magyar leányvállalat a SIGNAL Biztosítónál bekövetkezett vezetőcsere kapcsán járt Magyarországon. Filvig Istvánt, aki közel 20 évig vezette a magyar leányvállalatot, Kálózdi Tamás váltja az elnök vezérigazgatói poszton.
A vezetőváltás kapcsán rendezett fogadáson Reinhold Schulte, az anyavállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, a német tapasztalatok azt mutatják, hogy a növekedés motorja a kis- és középvállalkozói szektor. Ezért csak bíztatni tudja a magyar kormányt, hogy a növekedésben építsen a középosztályra.
A pénzügyi szektorra kivetett különadó kapcsán Reinhold Schulte hangsúlyozta, tisztában vannak a magyar gazdasági problémákkal és megértik a különadót. Ettől függetlenül megfontolandónak tartják a bevezetést, mivel azokat a cégeket, akik a növekedés motorjai inkább támogatni kellene,mint fékezni. Kiemelte, Közép- és Kelet Európában is több magán kezdeményezésre van szükség és kevesebb államra.
A német SIGNAL IDUNA konszern, amely egy fedél alatt egyesít biztosítót, bankot, lakás-takarékpénztárat és befektetési társaságot, az első 10 legnagyobb biztosító közé tartozik Németországban. Az éves díjbevétele közel hatmilliárd euró. Mintegy 13,5 millió ügyféllel rendelkezik, munkatársainak száma kereken 13 ezer fő. Az általa kezelt befektetési állomány 52 milliárd euro.
Forrás: Biztosítási Szemle
Ár vagy minőség?
A hazai és nemzetközi biztosítási piac legprominensebb képviselői vitatják meg a szektor aktuális kérdéseit a Magyar Biztosítók Szövetségének második alkalommal megrendezésre kerülő biztosítási konferenciáján, melyre 2011. október 19-én kerül sor a budapesti Corinthia Hotelben.
Már a tavalyi év is számos nem várt nehézséget hozott, melyek alaposan átformálták a hazai és a nemzetközi biztosítási piacokat, a változás azonban napjainkban is zajlik. A szabályozói környezet változása számos kérdést felvet, melyek közül a legfontosabb, hogy miként tudja az ágazat mindezeket előnyére fordítani.
A konferencián olyan kiemelt témák kerülnek megvitatásra, mint a hazai pénzügyi felügyelés biztosítókra vonatkozó lehetséges jövőbeli irányai, az európai biztosítási szektor szabályozási környezetének megváltozása fogyasztóvédelmi szempontból, a biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései, vagy a hatékony online értékesítés pénzügyi szektor számára fontos vetületei.
A rendezvényre ellátogatók betekintést nyerhetnek a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseibe, melynek tanulságai sokat segíthetnek a hazai piac szereplői számára is.
A jelenlévők a fentieken kívül megismerhetik az exkluzívan ezen a konferencián bemutatásra kerülő legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatás eredményeit is.
A konferencia előadói a teljesség igénye nélkül:
- Dr. Banyár József, elnöki főtanácsadó, Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete
- Hamecz István, elnök-vezérigazgató, OTP Alapkezelő Zrt.
- Harry Smorenberg, ügyvezető igazgató, Smorenberg Corporate Consultancy B.V.
- Johannes Martin Hartmann, Swiss Re Europe
- William Vidonja, a CEA egységes piacért, és szociális ügyekért felelős vezetője
A rendezvény főbb paraméterei:
Időpont: 2011. október 19.
Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)
Forrás:Biztosítási Szemle
Nagy alakjától köszönt el a magyar biztosítási szakma
Ünnepi fogadáson köszöntötték pénteken az 1993-ban alapított Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a nyugdíjba vonuló Filvig Istvánt. A biztosító életében és a magyar biztosítási szakma két évtizedes sikereiben elévülhetetlen érdemeket szerző szakembert Dr. Kálózdi Tamás, az Allianz Biztosító korábbi vezérigazgató-helyettese váltja a társaság élén.
Kálózdi Tamás szavai szerint a Signal Biztosító mérföldkőhöz érkezett nem csak a vezetőváltás, de a nehéz piaci környezet miatt is. Beszédében elődje munkájának folytatását ígérve kiemelte a Signal legfontosabb partnerei, többek között a takarékszövetkezetek és az alkuszok munkáját, akikre támaszkodva a biztosító új növekedési korszakba kíván lépni.
Filvig István munkájának méltatása és elismerése mellett a középosztály, illetve a kis- és középvállalatok támogatásának szükségességét emelte ki beszédében Reinhold Schulte, az anyacég Signal Iduna konszern igazgatóságának elnöke. Hangsúlyozta: a válságban Németország erejét a kis- és középvállalatok adták. Míg Európa nagy részében probléma a fiatalok magas munkanélkülisége, Németországban e cégeknek köszönhetően jelentős a kereslet a munkájuk iránt. A Signal Iduna konszern 5,7 milliárd eurós díjbevételével és 53 milliárd eurónyi befektetésével ill. ügyfélvagyonával Németország tíz legnagyobb biztosítójának egyike.
A karaván halad - fogalmazott Németh Zsolt külügyi államtitkár a rendezvényen, utalva a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, melyek a médiában időnként megjelenő negatív hangok ellenére továbbra is jók. Magyarország kiszámítható, gazdasági és erkölcsi értelemben is hitelképes partner - mondta, hangsúlyozva ebben az erkölcsi megújulás jelentőségét.
A magyar biztosítási szakma sikereiben elévülhetetlen érdemeket szerző Filvig István magas erkölcsi mércéjével is kivívta a szakma és a partnerek elismerését - derült ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára, Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke, valamint Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke ünnepi szavaiból.
Forrás: Portfolio.hu